A
most következő cikk egy olyan sportág érthető szabálymagyarázata lesz a lehető
legkevesebb angol kifejezéssel, mely érthetetlen azok számára, akik a szabályok
ismerete nélkül nézik meg e sportág mérkőzéseit. Szánjunk azonban egy kis időt
és szellemi energiát arra, hogy megismerjük az amerikai futballt szabályaival,
történelmével együtt. A következő sorok célja az NFL megszerettetése a magyar
sportszerető közönséggel.
Egy
ilyen futballt játszó csapat két részre osztható. A támadó egységnek 11 tagja
van, melyből négyen tagjai a támadófalnak. Ezen kívül az egység tagja még egy
irányító, egy futó, egy futó-blokkoló, egy fogó-blokkoló és három szélső
elfogó. A védekező egység szintén 11 tagú. Négyen alkotják a védőfalat, három
középső védő, két szélső védő, egy elősöprögető és egy söprögető található még
az egységben.
A játéktér körülbelül 110 méter hosszú
és negyvenkilenc méter széles füves terület, melyet úgy vesznek körül a
lelátók, hogy a stadion akusztikája kifogástalan legyen. Ez azért fontos, mert
a játékvezetők mikrofon segítségével a nézők számára hallhatóan közlik a játék
során hozott döntéseiket és azok indoklását. A pályát 5 yardonként (4,572
méter) fehér vonalak keresztezik, minden egyes yardot – mely nagyjából 91
centiméternek felel meg – speciális jelekkel – úgynevezett halszálkákkal –
láttak el annak érdekében, hogy a labda pontos helyét meghatározhassák. Ez a
módszer a minimálisra csökkenti a labda helyzetét hibásan megítélő esetek
számát. A pálya két végének utolsó tíz yardja (9,144 néter) a két célterület. A
mérkőzés során a csapatok célja idejuttatni a labdát. A célterület a gólvonal
mögött helyezkedik el.
A
játék minden esetben kezdőrúgással veszi kezdetét. Ebben az esetben a
labdabirtoklási joggal rendelkező csapat futójátékosa egy adott pontig elviszi
a labdát, ahonnan a támadó egységnek 10 yardos visszahordást kell
végrehajtania. Erre maximum négyszer lehet kísérletet tenni, és ha ezek
kudarcot vallottak, akkor a labda az ellenfélhez kerül. A védekező csapat
feladata megakadályozni a fent leírtakat, általában oly módon, hogy a
játékvezető kénytelen legyen megállítani a játékot. A támadások közötti szünetet
követően a támadó csapatnak a játékvezető sípszavát követő 25 másodperc áll
rendelkezésére a támadás folytatásához. Ez tizenöt másodperccel rövidebb, mint
a kezdőrúgás esetében, ám ha a játék nem folytatódik, annak következménye
szintén a labda elvétele, hisz ebben az esetben a játék megakadályozása valósul
meg mint szabálytalanság. Ennek további következménye 5 yardos büntetés. Ebben
a sportban a támadó csapat helyzetét is meghatározzák. Például ha a néző azt
hallja, hogy negyedik és hat, az azt jelenti, hogy a támadó egység megtett az
addigi három kísérletből négy yardot, így a negyedik kísérlet következik, és
hat yard hiányzik 9 méter megtételéhez. Ha a fenti példához hasonlóan a játékos
sikerrel jár, akkor first down-t ér el. Ezért ugyan nem jár pont, de mivel a
játék alapja a területszerzés, ez a tény legalább akkora siker, mintha a csapat
pontot ért volna el.
Ebben a sportágban két alaptaktika
létezik. Futójáték esetén az irányító a futó kezébe adja a labdát, aki a földön
szerez területet csapatának. Passzjáték esetében pedig szintén az irányító
passzol röviden vagy hosszan. Rövid passznak számít minden olyan átadás, amely
10 yardnál rövidebb, míg a hosszú passz akkor valósul meg, ha az 9 méternél
hosszabbra sikerül.
Mivel
a védők célja a labdás játékostól elvenni a labdát, azok gyakran kényszerítik
hibázásra, ügyetlenkedésre a támadót (fumble). Ez technikai hibából kifolyólag
is bekövetkezhet, ami nem azonos azzal a szituációval, amikor a fogó nem tudja
megfogni a passzt. Az így szabaddá váló játékszert bármely csapat
megszerezheti. A fentiekből vagy automatikus támadáscsere, vagy touchdown
lehet, ami azt jelenti, hogy a védő eljutott az addig támadó csapat
célterületére. A védők teljesítményéről árulkodik, hogy ki hányszor volt képes
megszakítani az ellenfél támadásait (interception). Ebből szintén támadáscsere
következhet, az addig védekező csapat szempontjából legjobb esetben pedig
szintén touchdown. A védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy a védő egység
azelőtt zárja ki a játékból az irányítót, hogy az játékba tudná hozni a labdát.
Ezt az elemet hívják sack-nek, ami magyarul azt jelenti, hogy valakit kirúgnak
az állásából. A sportban azonban játékból történő kiiktatást jelent mindez.
Támadásban a labdát birtokló csapatnak
akkor sem kell kétségbeesnie, ha a harmadik kísérlet után sem sikerül 10 yardot
előrehaladni. Ilyenkor az edzőnek lehetősége van azt mondani, hogy játékosai
kézből rúgják el a labdát (punt). Ha a rúgás elég nagyra sikerül, mezőnygól is
lehet belőle, ellenkező esetben a védekező csapat próbálkozhat visszahordással
(punt return). Minden olyan támadás után, ahol a támadó csapat az ellenfél
célterületének közelében elveszti a labdát, a védekező csapat dönthet úgy, hogy
futójuk a célterületen belül letérdel a labdával (touchback). Minden ilyen
esetben az addig védekező csapat támadása a 20 yardos vonalról indul, tehát a
játékvezetők két first down-nal honorálják ezt a megmozdulást.
A
játék során a vezetőedzőknek összesen hat időkérésre van lehetőségük. Mivel ez
a futball is két félidős, az első két negyedben háromszor valamint a harmadik
és negyedik negyedben is háromszor tehetik meg ugyanezt. Természetesen egy
ilyen mérkőzés sem múlhat el vitás szituációk nélkül. Ha a vezetőedző nem ért
egyet egy bírói döntéssel, akkor kérheti a vitatott játékhelyzetből adódó bírói
döntés felülvizsgálatát. Ilyenkor a bírók egy – külön erre a célra felállított
– sátorban különböző kameraállásokból újra és újra visszanézhetik a
felvételeket. Ha ezek alapján az edzőnek van igaza, akkor felülbírálják döntésüket,
ellenkező esetben a reklamáló csapat elveszti egy időkérési lehetőségét. Fontos
megkötés, hogy a második és negyedik negyed utolsó két percében az edzők nem
élhetnek ezzel a lehetőséggel, viszont ebben az időszakban minden vitás
szituációt a bírók kötelesek edzői kérés nélkül kivizsgálni.
Egy
mérkőzés során, ha a támadó csapat az összes pontszerzési lehetőségből (öt
ilyen van) pontot szerez legalább egyszer, akkor ennek a csapatnak 14 pontja
lesz. Hat pont jár, ha a csapat eljut az ellenfél célterületére és még egy
jutalomrúgást is elvégezhet, amiért újabb egy pont jár. Két pontos kísérletre
ezt követően van lehetőség, ennek során az a feladat, hogy egy kísérletből a
labdát még egyszer át kell vinni a gólvonalon. Mezőnygólt ér el a támadó csapat
speciális egysége, ha a csapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot,
negyedikre pedig kapuralövést választanak. Ez akkor sikeres, ha a labda elhalad
az U alakú kapu két szára között. Ha a mezőnygól-kísérlet sikeres, három pont a
jutalma. A védekező csapat egyetlen pontszerzési lehetősége, ha a támadó labdát
birtokló emberét a saját célterületén szerelik (safety), amiért két pont jár a
védekező csapatnak.
Ebben
a sportágban nyolc különböző szabálytalanság létezik, egy kivételével
mindegyikért területvesztés jár büntetésként. A kevésbé komoly
szabálytalanságokat 5 yarddal, a súlyosabbakat 15 yarddal, a kirívóakat pedig
kizárással büntetik. Ilyen például a játékvezetők bántalmazása és az ellenfél
játékosának megalázása. A többi – pályán elkövetett – szabálytalanságot tehát
területvesztéssel büntetik. Szabálytalan, ha passz esetén a fogó játékost előbb
támadja a védője, minthogy az megkapná a labdát, fordított esetben ugyanez a
helyzet. A büntetés mértéke a szabálytalanság súlyosságától függ, általában 5 yard,
súlyosabb esetekben 15 yard (Offensive/Deffensive pass interference). Szintén
szabályellenes, ha a támadó egységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul
(false start 5 yard), valamint szintén ugyanilyen büntetés jár leshelyzet
kialakulásáért. Ez akkor következik be, ha valaki a védő egységből mozdul be
mielőtt az ellenfél irányítója a bíró jelzésére passzolna. Ha egy játék során a
labdás embert szabálytalan blokkolással segítik, akkor a bírók ismét büntetést
osztanak ki (Offensive Holding 10 yard). Történhet olyan is, hogy a védő egység
valamely tagja szabálytalanul blokkol, ami akkor is büntetést érdemel, ha ennek
áldozata nem a labdás ember (Deffensive Holding). Ezt tíz yarddal büntetik és
az ellenfélnek újabb tíz yard megtételére adnak lehetőséget. Gyakran előfordul,
hogy a passzoló vagy rúgójátékost támadják, miután az elvégezte a dobást vagy
rúgást. Ez is büntetendő, súlyosságtól függően öt illetve tizenöt yarddal.
Szabálytalan blokkolásnak minősül, ha a védő ellenfele arcmaszkjába kapaszkodik.
Ha ezt mégis megteszi, számolnia kell azzal, hogy 5 yardos büntetést kap a
csapat. Ugyanígy járnak el a bírók, ha a megadott időn belül a támadó csapat
nem kezdi el a játékot.
Ilyen
szabályokkal 1920-ban jött létre a Nemzeti Futball Liga az ohiói Canton
városában. A szervezetet kezdetben olyan csapatok alkották, amelyek a korábbi,
jóval szervezetlenebb futball ligákban játszottak addig. Hozzájuk csatlakoztak
olyan együttesek, akik e szervezet elődjétől függetlenül korábban csak hobbi
szintjén játszottak. Ez a szervezet Amerikai Professzionális Futball
Konferencia néven vált ismertté azzal a megállapodással, hogy egy bajnokságban
játszanak és a szezon végén bajnokot avatnak. A sportág népszerűsítése
érdekében úgy határoztak később, hogy a bajnokság keretein kívül is
rendezhetnek mérkőzéseket, ami hosszú távon kifizetődőnek bizonyult, hiszen ma
már Washingtontól Houstonig minden amerikai imádja ezt a játékot.
Az alapítást követő tíz évben
fokozatosan alakultak ki azok a feltételek, melyek megvalósulása esetén egy
csapat csatlakozhatott a bajnoksághoz. Ezt hivatalos formában 1933-ban
rendezték meg először, két évvel később azonban kettéosztották a ligát. Ebben
szerepet játszott, hogy abban az időben üldözték az afroamerikai lakosságot,
így aztán a fehérek nem játszhattak feketékkel egy csapatban. Ez a helyzet csak
a második világháborút követő évben változott, mikor eltörölték a fent vázolt
szabályt. Ezen kívül apróbb szervezeti változás is bekövetkezett, ugyanis a
liga elnökének pozícióját megszüntették, helyére pedig a főbiztosi pozíciót
tették. Ezek eredményeként a következő tizenkét évben a klubok pénzügyileg
stabil helyzetbe kerültek olyannyira, hogy a ráfordított pénznek köszönhetően
minden idők legjobb és legnépszerűbb bajnoki döntőjét rendezhették 1958-ban. Az
ezt követő évben hozták létre az Amerikai Futball Ligát, mely igen hamar érte
utol népszerűségben az NFL-t. Ezért a két szervezet vezetője az egyesülés
mellett döntött, melynek következtében jött létre az a sportszövetség, amelyet
ma is ismerünk. A hatvanas évektől egyre több csapattal indulhatott el
szezonról szezonra a bajnokság, melynek fődíját ekkortól hívják hivatalosan is
Super Bowl-nak. Mai harminckét csapatos formáját a kilencvenes évek elejére
érte el, amikor különböző szerződéseknek hála a világ legnagyobb nyereségét
elkönyvelő sportszövetsége lett a mai amerikai futballszövetség.
