Néhány Mezgyalázóról

Döntőbe jutott idén a Győri Audi ETO KC a női kézilabda Bajnokok Ligájában és a norvég Larvik csapatával játszott a sorozat megnyeréséért. Azt az akadályt is sikerrel vették! Látva a csajok játékát, szerintem nincs ebben a hírben semmi szokatlan, gratulálok még egyszer a lányoknak így karácsony után, a probléma csupán az Oltchim Valcea elleni elődöntő első mérkőzése előtt történtekben keresendő. Ugyanis a Pro Sport című román újság főszerkesztője (kinek nevét ha tudnám, akkor sem mondanám el, mert gusztustalan alak) kitalálta, hogy gyárt egy penetráns viccet s ehhez olimpiai bajnok román sportolókat használ fel.

Ott volt köztük Nadia Comaneci tornász, akinek a kezébe nyomták Görbicz Anita mezét, majd arra kérték, tapossa meg azt. Görbicz Anita irányító-átlövő poszton a világ legjobb női kézilabdázói közé tartozik. Elképesztő keze számtalanszor juttatta hihetetlen nehéz helyzetekből a labdát a kapuba, vagy éppen egy játékostársához. Egyszóval világklasszis. Ennek megfelelően is játszott Bukarestben a csapattal, nyertek is, 24:22 arányban, a visszavágót pedig egy góllal bukták el. Az összesítés azonban nekünk kedvezett. Meggyőződésem, hogy ilyen botrány után nem is történhetett ez másként. A románok sok mindent elfelejtenek, hisz ott volt nekik Marian Cozma, akit Veszprémben fogadtak be a szurkolók. Egy kedves, mosolygós román hústorony volt ő, akit undorító, gyáva cigányok támadtak meg. Sokan! Azért sokan, mert egyedül esélye nem lett volna egyiknek sem ellene. Marian Cozma rendszeresen járt edzésre amíg tehette, kisportolt alkat volt tehát. Két ember azonban már megölte. Koporsóját csapattársai vitték vállukon a bukaresti ortodox temetőben végső nyughelyére. Ennél nagyobb megtiszteltetés ortodox kultúrkörben talán nincs. Szerettük Mariant, mert ő maga többet tett a magyar-román megbékélésért személyiségével, mint bármelyik idióta román, vagy magyar politikus.

Aztán érkezett Comaneci és túllépve az ő emlékén és a pszichikai hadviselés határain megtaposta sporttársa mezét. Mert ő ezt viccesnek tartja, együtt azzal a fehérjehalmazzal, aki az újság főszerkesztőjének nevezi magát. Biztos vagyok benne, hogy egy hasonló eset után az érintett újságot vezető személy repülne a médiából. Sportújságírónak lenni ugyanis nem azt jelenti, hogy innentől kezdve szabadon alázhatom azt a sportolót, akiről tudósítottam. Olimpiai bajnok tornásznak sem kötelessége elfogadni olyan felkérést, amely sporttársa megalázását jelenti. Abban a pillanatban ugyanis, ahogy ezt a felkérést elfogadja, méltatlanná válik az olimpiai bajnoki címre és nem lesz példaképe senkinek. A tanulság: Hiába van lábbal tiporva valakinek a meze, ha úgy játszik, hogy az tiszteletet ébreszt, akkor a megtaposott mez birtokosa a legnagyobb sportember a világon akkor is, ha az egész fent taglalt incidensről csak jóval annak megtörténte után értesül! Aki pedig ilyen gyalázatot követ el az nálunk persona non grata és örökre eltűnik a sport és az újságírás süllyesztőjében! Sportolóstul, szerkesztőstül, mindenestül. Ennyit erről a néhány mezgyalázóról!

 

Molesztált Lány

Még június elején robbant a hírbomba; előkerült az a férfi, aki tizenhárom éve állítólag szexuálisan zaklatta Szepesi Nikolett Európa-bajnoki bronzérmes úszónőt. Az ügy előzménye, hogy az állítólagos sértett nem sokkal e hír megjelenése előtt kiadta önéletrajzi könyvét, melynek címe: Én a szexmániás! Az állítólagos molesztálás férfi alanya bizonyos Bacsa István, aki jelenleg 83 éves, akkoriban pedig Niki masszőrje volt. Az ide vonatkozó részt nem szeretném idézni, mivel túlzottan tele van a szexre utaló kifejezésekkel, így csak Kicsi bácsi reakciója kerül ide, aki a következőket mondta azután, hogy a vele folytatott beszélgetés közben megmutatták neki a könyv, zaklatásra vonatkozó részét: Szarházi a Niki, hogy ilyet megír, és rám meri kenni! Hogy tud ilyet kitalálni? Megáll az ész!  Én, én vagyok az! De én nem csináltam..."

Ezután az érintett elsírta magát. Négy kérdés vetődik fel ebben az ügyben: Tizenhárom év után kellett ezt leírni? A szülők tudtak erről és belenyugodtak? Nem szerepelni akar inkább a hölgy és azért írta, ami a könyvben olvasható? Nem is gondolt abba bele, hogy a kérdéses mondatokkal tönkretehet egy régóta tartó házasságot? Niki elmondta annak idején a tévében, hogy vannak a könyvben olyan állítások, melyek nem biztos, hogy igazak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kérdéses szituációt (a molesztálás tényét) jelezték az illetékeseknek, mégsem történt semmi! Ezt pedig én kerek perec nem hiszem el, hogy bárkinek szóltak volna arról, ami állítólag történt! Az úszónő verziója szerint a vele történtek híre Turi György mesteredzőhöz is eljutott, aki azonban nem intézkedett! A ma kiadott levélben azonban a következőképp fogalmaznak: "A magyar úszósportot, az egykori Budapesti Spartacus sportegyesületét, a jelenlegi Kőbánya SC-t, ez által pedig az ott dolgozó Turi György vezetőedzőt, s az általa vezetett edzői kollektíva sokéves kitartó munkáját is beszennyezi Szepesi Nikolett Én, a szexmániás című könyve. A könyvben leírtakat a bulvársajtó felkapta, kiszínezte, elferdítette. Tette mindezt felelőtlen módon anélkül, hogy a könyvben írtak valóságtartalmáról hitelt érdemlően, más egyéb forrásból is meggyőződött volna az állítások a valóságot hamis színben tüntetik fel, avagy azt teljességgel eltorzítják és ez által beláthatatlan károkat okoznak a szülők, a sportolók, a szurkolók, a sportbarátok, az egyesület, az ott dolgozó szakemberek, valamint a magyar úszósport számára. A versenysport kemény, ezt mindenki tudja, a teljesítménykényszer nagy és a múltban valóban elcsattant egy-egy nevelő hatású pofon, ami talán helyénvaló volt, talán nem. Egy azonban biztos, fizikai terror nem létezett és nem létezik ma sem ellentétben azzal, ahogyan azt a médiában megjelentették! Saját magunkon soha nem tapasztaltuk a megjelent rágalmakat! Ennek megfelelően furcsálljuk, hogy ha ilyenek történtek volna csapattársainkkal, barátainkkal a több évtizedes időintervallumban, amíg a klubban edzettünk és egymást képviselve is versenyeztünk, mi miért nem tapasztaltunk hasonlókat az ott eltöltött idő alatt! Mi kiállunk az Egyesületünk edzői kollektívája és az igazság mellett, így ezúton kérünk mindenkit, hogy ne adjon hitelt a megjelent rágalmaknak és fogadja el azt, hogy az élsport sikereihez bizony nagyon kemény út vezet, mely azonban mentes a megjelent rágalmaktól!"

Tegyük hozzá a fent leírtakhoz, hogy a szexualitás magánügy, nem tartozik senkire. Szepesi Niki életében nem tudott egy Európa-bajnoki bronzérmen kívül semmit felmutatni, ezért fent nevezett molesztált egyén visszavonult. Megírta ezt a botránykönyvet, amivel legalább a hírekbe is bekerülhet. Hallott már valaki olyan íróról, aki miután megír egy könyvet, kijelenti, hogy nem érdekli az emberek véleménye? Akkor, ha így van, miért írta meg egyáltalán? Azt sem hiszem el, hogy molesztálták! Ez egy mese! Szomorú, hogy egy középszerű senki tematizálni tudja az irodalmat és a magyar sportot Nem veszem meg a könyvet, nem hiszem el a sztorit! A legjobban Bacsa Istvánt sajnálom, akinek rámehet a házassága és az egészsége az ügyre! Gerinctelenül, célozgatva említették meg, ami szintén az író jellemére vall. Lehet, hogy egykor tehetséges volt Szepesi Niki, de sajnos jellemet nem sikerült magára szednie! Ezért én látni se akarom a medencében! Szégyellném, ha ezután bármit is nyerne nemzetközi szinten! 

Kancsendzönga

Erőss Zsolt eltűnt abban az expedícióban, melynek során a 8536 méter magas Kancsendzönga hegycsúcsot mászta meg serpa és oxigénmaszk nélkül a magyar hegymászó csapat májusban. Amikor meghallottam eltűnése hírét, először nekem is a felelőtlenség jutott eszembe. Azonban, mint 45 éves felnőtt ember, ő maga is tisztában volt azzal, hogy meghalhat a hegyen. Tudta ezt akkor is, amikor első magyarként mászta meg a Csomolungmát, majd lefényképezték a székely zászlóval, aztán indult haza Budapestre. A Kancsendzöngán is ez volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy minden bizonnyal meghalt a vissza vezető úton. Utolsó rádióüzenete így hangzott: „Nagyon legyengültem, nem tudok továbbmenni, Péterék előttem, lejjebb vannak hatvan-száz méterrel. Próbáltam fényjeleket adni, de nem ért semmit.”

Ezek a szavak arra utalnak, hogy Zsolt túl gyorsan ment fölfelé, így hiába pihente ki magát a csúcson, annyira nem tudott regenerálódni, hogy az ereszkedést bírja erővel, ami 500 méterrel lejjebb végképp elhagyta. Erőss Zsolt hibázott, mert ember és ezért az életével fizetett, mert a hegy a túlzott gyorsaságot bünteti. A hegymászás nem az autóverseny kategóriája és ennek kimondatlan törvénye halálbüntetést szab ki azokra, akik megszegik a szabályt. Ezen kívül még egy bűne volt az erős akaratú hegymászónak; székely zászlót vitt magával! Ezért kapta azokat a gusztustalan, kegyeletsértő támadásokat, amelyek a Népszabadság internetes kiadásában hozzászólásokat megfogalmazó fehérjehalmazoktól érkeznek. Lazus nevű példányuk a következőket írja: „Mióta magyar állampolgár? Bevándorló »nemzeti« celeb, mint a Vidnyánszky. Menjenek vissza oda, ahonnan jöttek. Havat rá!” Bizony, barátaim, vannak akiknek ennyit jelent egy embertársunk halála. Nem tudom, él-e még Lazus nagyanyja például, de ha nem, akkor kijelenthetjük: Szép lehetett a temetése, ha a fenti mondat kicsit átköltve elhangzott az öregasszony sírja fölött. És ez az egy mondat világít rá a magyar mentalitásra!

Ha minden magyar ember eszerint élne, Kőrösi-Csoma Sándor egy részeges bugris paraszt lett volna, aki örül, ha megtalálja a kertet a tavaszi munkák idején! Nem ment volna Ázsiába a magyarok nyomát kutatni, így nem lett volna buddhista szent sem belőle. Lazus felől Kolombusz Kristóf egy spagettizabáló senki! Lazus azt sem bánná, ha Fa Nándort elnyelte volna a tenger, egyszóval a világ szerinte pontosan olyan, mint ő. Egysíkú, unalmas érdektelen akár a sivatag. Hagyjuk hát magára szegényt bízva abban, hogy valamikor oázist talál és emlékezzünk Erőss Zsoltra, még ha sokak szerint önző is!  Mert ő megtette azt, amit előtte senki más: megmászta a Csomolungmát első magyarként! Akkor is szerettük, most is szeretetet érzünk iránta, mint ahogy a felelősségteljes anya szereti felelőtlen gyermekét. Erőss Zsolt ott halt meg, ahol mindig is szeretett lenni, magasan a hegyek közt. És Erdélyben született szintén hegyek közt. És hegyet mászott, azt csinálta, amit szeretett! Egyszóval tökéletes élete és halála volt! Most már a nyugalma is tökéletes! Nyugodj hát békében Erőss Zsolt!

Moniz Után

Fradizzunk egy kicsit! Alig kezdődött el a december és ezzel együtt az advent, Ricardo Monizt elzavarták a Ferencváros futballcsapatának éléről. Kubatov Gábor politikus-üzletember szavai szerint Moniz kirúgása a csapat érdekében történt. Vitathatatlan, hogy az eseményt megelőző nyolc fordulóban a begyűjthető 24 pontból mindössze hatot sikerült feltenni az NB 1 táblázatába. Azt sem ördögtől való kijelenteni, hogy a holland mester képtelen volt feldolgozni a szeptember 25-én, csaknem 3 hónappal ezelőtt bekövetkezett Adams-tragédiát! Ezzel is csak egy baj van: Mr. Moniz ezzel takarózott, ami meglehetősen férfiatlan magatartás! Aki ezt teszi, az ne menjen egyetlen sportág bármely csapatához edzőnek! Ha a klubvezetés szempontjából nézem ezt az ügyet, akkor viszont kénytelen vagyok azt mondani, hogy enyhén szólva sem szerencsés dolog évente váltogatni egy csapatnál az edzőket. Márpedig a Fradinál manapság úgy fogyasztják a trénereket, mint mondjuk Sarka Kata (naponta) a bugyijait! Egyik kedvenc sportágamban; az NFL-ben sem ez a szokás! Ott, ha szükséges, csak ÉVENTE cserélnek egy csapatnál edzőt. Ha az adott csapat negatív mérleggel zárja az alapszakaszt és nem jut be a rájátszásba, akkor köszönik meg a fő edző (head coach) munkáját! Amilyen gyakorlat viszont a fradinál kialakult, azzal nem lehet hosszú távon csapatot összerakni, hiába próbálta a tévében ennek ellenkezőjét magyarázni Orosz Pál Moniz távozása után a Hír TV-ben! A fentiekből tehát csak egyetlen dolog következik: Kubatov Gábor oroszpálostul mindenestül követi Ricardo Moniz példáját és elhúz az anyja keservébe minél előbb! Még akkor is, ha monetárisan ő nem tette úgy tönkre a klubot ahogy az történt elődje, Torgyán József idején, Vagy éppen Berki Krisztián vezetésével! Legyen olyan ember a Fradi elnöke, aki türelmes, ki tudja várni, hogy egy elképzelt koncepció beérjen! Akárcsak az NFL-ben!

De hogy mi lesz Moniz után? A csapat idei utolsó két meccsén Máté Csaba másodedző irányított a kispad mellől, ki is esett a csapat a magyar kupából, ám a bajnoki meccset megnyerték. Két hét sem telt el, már jött is a bejelentés, miszerint Thomas Doll veszi át a szakmai munka irányítását, a stáb lényegében változatlan marad. Január közepén el fogják kezdeni a téli felkészülést, az igazi erőpróba majd csak márciusban folytatódik. Mindenesetre az már most látszik, hogy az újdonsült német mester ugyanolyan szájkarate bajnok, mint Lothar Matthäus volt annak idején. Azt még nem tudjuk, hogy vajon Mr. Doll ezekből a hangzatos szavakból kovácsol-e eredményt, avagy beleszürkül a mennyei bajnokság edzői mezőnyébe, de arra fogadni merek, hogy ha a következő egy évben nem tud értékelhető eredményt felmutatni, akkor az ő talpára is útilaput kötnek majd!

A másik futball

A most következő cikk egy olyan sportág érthető szabálymagyarázata lesz a lehető legkevesebb angol kifejezéssel, mely érthetetlen azok számára, akik a szabályok ismerete nélkül nézik meg e sportág mérkőzéseit. Szánjunk azonban egy kis időt és szellemi energiát arra, hogy megismerjük az amerikai futballt szabályaival, történelmével együtt. A következő sorok célja az NFL megszerettetése a magyar sportszerető közönséggel.

Egy ilyen futballt játszó csapat két részre osztható. A támadó egységnek 11 tagja van, melyből négyen tagjai a támadófalnak. Ezen kívül az egység tagja még egy irányító, egy futó, egy futó-blokkoló, egy fogó-blokkoló és három szélső elfogó. A védekező egység szintén 11 tagú. Négyen alkotják a védőfalat, három középső védő, két szélső védő, egy elősöprögető és egy söprögető található még az egységben.

A játéktér körülbelül 110 méter hosszú és negyvenkilenc méter széles füves terület, melyet úgy vesznek körül a lelátók, hogy a stadion akusztikája kifogástalan legyen. Ez azért fontos, mert a játékvezetők mikrofon segítségével a nézők számára hallhatóan közlik a játék során hozott döntéseiket és azok indoklását. A pályát 5 yardonként (4,572 méter) fehér vonalak keresztezik, minden egyes yardot – mely nagyjából 91 centiméternek felel meg – speciális jelekkel – úgynevezett halszálkákkal – láttak el annak érdekében, hogy a labda pontos helyét meghatározhassák. Ez a módszer a minimálisra csökkenti a labda helyzetét hibásan megítélő esetek számát. A pálya két végének utolsó tíz yardja (9,144 néter) a két célterület. A mérkőzés során a csapatok célja idejuttatni a labdát. A célterület a gólvonal mögött helyezkedik el.

A játék minden esetben kezdőrúgással veszi kezdetét. Ebben az esetben a labdabirtoklási joggal rendelkező csapat futójátékosa egy adott pontig elviszi a labdát, ahonnan a támadó egységnek 10 yardos visszahordást kell végrehajtania. Erre maximum négyszer lehet kísérletet tenni, és ha ezek kudarcot vallottak, akkor a labda az ellenfélhez kerül. A védekező csapat feladata megakadályozni a fent leírtakat, általában oly módon, hogy a játékvezető kénytelen legyen megállítani a játékot. A támadások közötti szünetet követően a támadó csapatnak a játékvezető sípszavát követő 25 másodperc áll rendelkezésére a támadás folytatásához. Ez tizenöt másodperccel rövidebb, mint a kezdőrúgás esetében, ám ha a játék nem folytatódik, annak következménye szintén a labda elvétele, hisz ebben az esetben a játék megakadályozása valósul meg mint szabálytalanság. Ennek további következménye 5 yardos büntetés. Ebben a sportban a támadó csapat helyzetét is meghatározzák. Például ha a néző azt hallja, hogy negyedik és hat, az azt jelenti, hogy a támadó egység megtett az addigi három kísérletből négy yardot, így a negyedik kísérlet következik, és hat yard hiányzik 9 méter megtételéhez. Ha a fenti példához hasonlóan a játékos sikerrel jár, akkor first down-t ér el. Ezért ugyan nem jár pont, de mivel a játék alapja a területszerzés, ez a tény legalább akkora siker, mintha a csapat pontot ért volna el.

Ebben a sportágban két alaptaktika létezik. Futójáték esetén az irányító a futó kezébe adja a labdát, aki a földön szerez területet csapatának. Passzjáték esetében pedig szintén az irányító passzol röviden vagy hosszan. Rövid passznak számít minden olyan átadás, amely 10 yardnál rövidebb, míg a hosszú passz akkor valósul meg, ha az 9 méternél hosszabbra sikerül.

Mivel a védők célja a labdás játékostól elvenni a labdát, azok gyakran kényszerítik hibázásra, ügyetlenkedésre a támadót (fumble). Ez technikai hibából kifolyólag is bekövetkezhet, ami nem azonos azzal a szituációval, amikor a fogó nem tudja megfogni a passzt. Az így szabaddá váló játékszert bármely csapat megszerezheti. A fentiekből vagy automatikus támadáscsere, vagy touchdown lehet, ami azt jelenti, hogy a védő eljutott az addig támadó csapat célterületére. A védők teljesítményéről árulkodik, hogy ki hányszor volt képes megszakítani az ellenfél támadásait (interception). Ebből szintén támadáscsere következhet, az addig védekező csapat szempontjából legjobb esetben pedig szintén touchdown. A védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy a védő egység azelőtt zárja ki a játékból az irányítót, hogy az játékba tudná hozni a labdát. Ezt az elemet hívják sack-nek, ami magyarul azt jelenti, hogy valakit kirúgnak az állásából. A sportban azonban játékból történő kiiktatást jelent mindez.

Támadásban a labdát birtokló csapatnak akkor sem kell kétségbeesnie, ha a harmadik kísérlet után sem sikerül 10 yardot előrehaladni. Ilyenkor az edzőnek lehetősége van azt mondani, hogy játékosai kézből rúgják el a labdát (punt). Ha a rúgás elég nagyra sikerül, mezőnygól is lehet belőle, ellenkező esetben a védekező csapat próbálkozhat visszahordással (punt return). Minden olyan támadás után, ahol a támadó csapat az ellenfél célterületének közelében elveszti a labdát, a védekező csapat dönthet úgy, hogy futójuk a célterületen belül letérdel a labdával (touchback). Minden ilyen esetben az addig védekező csapat támadása a 20 yardos vonalról indul, tehát a játékvezetők két first down-nal honorálják ezt a megmozdulást.

A játék során a vezetőedzőknek összesen hat időkérésre van lehetőségük. Mivel ez a futball is két félidős, az első két negyedben háromszor valamint a harmadik és negyedik negyedben is háromszor tehetik meg ugyanezt. Természetesen egy ilyen mérkőzés sem múlhat el vitás szituációk nélkül. Ha a vezetőedző nem ért egyet egy bírói döntéssel, akkor kérheti a vitatott játékhelyzetből adódó bírói döntés felülvizsgálatát. Ilyenkor a bírók egy – külön erre a célra felállított – sátorban különböző kameraállásokból újra és újra visszanézhetik a felvételeket. Ha ezek alapján az edzőnek van igaza, akkor felülbírálják döntésüket, ellenkező esetben a reklamáló csapat elveszti egy időkérési lehetőségét. Fontos megkötés, hogy a második és negyedik negyed utolsó két percében az edzők nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, viszont ebben az időszakban minden vitás szituációt a bírók kötelesek edzői kérés nélkül kivizsgálni.

Egy mérkőzés során, ha a támadó csapat az összes pontszerzési lehetőségből (öt ilyen van) pontot szerez legalább egyszer, akkor ennek a csapatnak 14 pontja lesz. Hat pont jár, ha a csapat eljut az ellenfél célterületére és még egy jutalomrúgást is elvégezhet, amiért újabb egy pont jár. Két pontos kísérletre ezt követően van lehetőség, ennek során az a feladat, hogy egy kísérletből a labdát még egyszer át kell vinni a gólvonalon. Mezőnygólt ér el a támadó csapat speciális egysége, ha a csapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot, negyedikre pedig kapuralövést választanak. Ez akkor sikeres, ha a labda elhalad az U alakú kapu két szára között. Ha a mezőnygól-kísérlet sikeres, három pont a jutalma. A védekező csapat egyetlen pontszerzési lehetősége, ha a támadó labdát birtokló emberét a saját célterületén szerelik (safety), amiért két pont jár a védekező csapatnak.

Ebben a sportágban nyolc különböző szabálytalanság létezik, egy kivételével mindegyikért területvesztés jár büntetésként. A kevésbé komoly szabálytalanságokat 5 yarddal, a súlyosabbakat 15 yarddal, a kirívóakat pedig kizárással büntetik. Ilyen például a játékvezetők bántalmazása és az ellenfél játékosának megalázása. A többi – pályán elkövetett – szabálytalanságot tehát területvesztéssel büntetik. Szabálytalan, ha passz esetén a fogó játékost előbb támadja a védője, minthogy az megkapná a labdát, fordított esetben ugyanez a helyzet. A büntetés mértéke a szabálytalanság súlyosságától függ, általában 5 yard, súlyosabb esetekben 15 yard (Offensive/Deffensive pass interference). Szintén szabályellenes, ha a támadó egységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul (false start 5 yard), valamint szintén ugyanilyen büntetés jár leshelyzet kialakulásáért. Ez akkor következik be, ha valaki a védő egységből mozdul be mielőtt az ellenfél irányítója a bíró jelzésére passzolna. Ha egy játék során a labdás embert szabálytalan blokkolással segítik, akkor a bírók ismét büntetést osztanak ki (Offensive Holding 10 yard). Történhet olyan is, hogy a védő egység valamely tagja szabálytalanul blokkol, ami akkor is büntetést érdemel, ha ennek áldozata nem a labdás ember (Deffensive Holding). Ezt tíz yarddal büntetik és az ellenfélnek újabb tíz yard megtételére adnak lehetőséget. Gyakran előfordul, hogy a passzoló vagy rúgójátékost támadják, miután az elvégezte a dobást vagy rúgást. Ez is büntetendő, súlyosságtól függően öt illetve tizenöt yarddal. Szabálytalan blokkolásnak minősül, ha a védő ellenfele arcmaszkjába kapaszkodik. Ha ezt mégis megteszi, számolnia kell azzal, hogy 5 yardos büntetést kap a csapat. Ugyanígy járnak el a bírók, ha a megadott időn belül a támadó csapat nem kezdi el a játékot.

Ilyen szabályokkal 1920-ban jött létre a Nemzeti Futball Liga az ohiói Canton városában. A szervezetet kezdetben olyan csapatok alkották, amelyek a korábbi, jóval szervezetlenebb futball ligákban játszottak addig. Hozzájuk csatlakoztak olyan együttesek, akik e szervezet elődjétől függetlenül korábban csak hobbi szintjén játszottak. Ez a szervezet Amerikai Professzionális Futball Konferencia néven vált ismertté azzal a megállapodással, hogy egy bajnokságban játszanak és a szezon végén bajnokot avatnak. A sportág népszerűsítése érdekében úgy határoztak később, hogy a bajnokság keretein kívül is rendezhetnek mérkőzéseket, ami hosszú távon kifizetődőnek bizonyult, hiszen ma már Washingtontól Houstonig minden amerikai imádja ezt a játékot.

Az alapítást követő tíz évben fokozatosan alakultak ki azok a feltételek, melyek megvalósulása esetén egy csapat csatlakozhatott a bajnoksághoz. Ezt hivatalos formában 1933-ban rendezték meg először, két évvel később azonban kettéosztották a ligát. Ebben szerepet játszott, hogy abban az időben üldözték az afroamerikai lakosságot, így aztán a fehérek nem játszhattak feketékkel egy csapatban. Ez a helyzet csak a második világháborút követő évben változott, mikor eltörölték a fent vázolt szabályt. Ezen kívül apróbb szervezeti változás is bekövetkezett, ugyanis a liga elnökének pozícióját megszüntették, helyére pedig a főbiztosi pozíciót tették. Ezek eredményeként a következő tizenkét évben a klubok pénzügyileg stabil helyzetbe kerültek olyannyira, hogy a ráfordított pénznek köszönhetően minden idők legjobb és legnépszerűbb bajnoki döntőjét rendezhették 1958-ban. Az ezt követő évben hozták létre az Amerikai Futball Ligát, mely igen hamar érte utol népszerűségben az NFL-t. Ezért a két szervezet vezetője az egyesülés mellett döntött, melynek következtében jött létre az a sportszövetség, amelyet ma is ismerünk. A hatvanas évektől egyre több csapattal indulhatott el szezonról szezonra a bajnokság, melynek fődíját ekkortól hívják hivatalosan is Super Bowl-nak. Mai harminckét csapatos formáját a kilencvenes évek elejére érte el, amikor különböző szerződéseknek hála a világ legnagyobb nyereségét elkönyvelő sportszövetsége lett a mai amerikai futballszövetség.