Translate for yourself! (Fordítsd le magadnak!)

2015. augusztus 17., hétfő

A Videoton idei kálváriájáról

A Videoton focicsapatának érthetetlen szenvedése miatt Burcsa Győző, a klub egyik vezére távozik. Kép: Szabó Miklós


Először is érkezzen tartalmi változtatás nélkül a Videoton egyik vezetőjének; Burcsa Győzőnek a közleménye:
 
 „A Videoton FC NB I-es csapata a hétvégi, Vasas elleni vereséggel nagyon nehéz helyzetbe került. A bekövetkezett eredmények a labdarúgásban természetszerűleg megoldást igényelnek. A játékosállomány változásait nem tudtuk megakadályozni, ezért az idei szezon kezdetére a csapatépítésben komoly lemaradásunk alakult ki. Megbízatásom kezdete óta hosszú távú tervekben gondolkodtunk, amelynek eddig csak a kezdeti lépéseit tudtuk megtenni. Az elmúlt időszak alatt minden, a klub számára fontos döntésemet a klub vezetősége egyetértésével hoztam meg. Ezen döntések adták munkám irányvonalait. A szakmai munka minősége az edző felelőssége, s a klubunknál foglalkoztatott minden edző a szakmai munkájában mindig szabad kezet kapott. Bízva a sikeresebb folytatásban, s a klub érdekeit figyelembe véve felajánlottam lemondásomat, melyet a klubvezetés elfogadott. Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem a Videoton FC második bajnoki címe megszerzésének. Vezetésem alatt az elmúlt szezonban a klub ismét kupadöntőt játszott. Utánpótlásképző-központunkat beindítottuk, amely szervezetten, hatékonyan működik. Biztos vagyok benne, hogy sok kiváló játékost fognak az első csapat számára a kollégák kinevelni. Második csapatunk az NB III-ban egyre acélosabb teljesítményt mutatva folyamatosan fejlődik. Munkámban nyújtott segítségéért szeretnék köszönetet mondani klubvezetésünknek. A kölcsönösen jó kapcsolat köztünk a jövőben is megmarad. Szeretném megköszönni a városvezetés támogatását, és mindenki munkáját, aki ezen időszak alatt azon dolgozott, hogy a Videoton FC minél jobb legyen. Köszönöm a szurkolók nagy részének biztatását is, akik arra ösztönöztek, hogy a nehézségek ellenére se adjam fel. Köszönöm gyerekeim és unokáim türelmét, feleségem kitartó, áldozatos munkáját, ami lehetővé teszi számomra azt, hogy huszonkét éve működő cégünk vezetésébe szinte azonnal, zökkenőmentesen visszatérhetek. Hajrá, Vidi!
Burcsa Győző

Székesfehérvár, 2015. 08. 17.” 
 
 
Már a nyár elején, az előző bajnokság végén sem értettem különösebben Burcsa Győző tevékenységét. A május végén még edzőként dolgozó Joan Carrillót elzavarta, mondván, a spanyol mester erkölcsi és futballszakmai kárt okozott. Aztán idehozatott egy úriembert a francia másodosztályból, a Valenciennes csapatától Bernard Casoni személyében. Őt azért rúgták ki onnan, mert az a csapat kis híján kiesett a harmadosztályba, ha jól emlékszem, az előző szezont a 16-17. helyek egyikén zárta. Aztán ide került, Carrillo helyére és minden szétesett. Ötből négy vereséget sikerült összeszedni, éppen csak elkerülve a kieső helyeket, a 10. pozícióban áll a csapat. A támadójáték a nulla felé közelít, a védekezés dettó, a játékosok némelyike fullba nyomja a kretént a pályán és pillanatok alatt kiállíttatja magát. Mindennek Burcsa Győző és az ő furcsa döntései az oka. Mert ha adva van egy katalán edzőm aki összerak egy magyar szinten alig verhető csapatot, amivel bajnoknak lehet lenni, akkor őt el kell zavarni, ráaggatva, hogy erkölcsi és szakmai kárt okozott ugye. Elegánsabb lett volna ebben a kérdésben ezt a szezont kivárni, hiszen májusban lejárt volna Carrillo szerződése a csapatnál, nem lett volna kötelező meghosszabbítani azt. Ráértek volna akkor mást keresni. Ez a sztori ékes bizonyítéka annak, hogy ha valaki Magyarországon sikeres futballedző, akkor a sikerekkel a csapatának okoz kárt. Ezért kellenek a szakmához alig értő, Pro licencet épphogy megszerző "szakemberek", akik egy nyugati országban másod - és harmadvonalbéli csapatoknak sem kellenek. Szóval ebben az országban nem érdemes sikeresen edzősködni, Jobban megéri csak ülni a kispadon, vakargatni a segged és felmarkolni a milliókat.
 
 Bár aki sokat markol, keveset fog, vagyis kevésbé képes csapatot irányítani, ahogy azt szegény Videoton szurkolók tapasztalhatják. Bernard Casoni ugyanis semmi mást nem csinált eddig, minthogy a lovak közé dobta a gyeplőt, hiszen a Videoton jelenleg egy szétesett, fejetlen csapat benyomását kelti. Ezért kéne a francia mesternek is távozni, ennek pedig nagy lehet az esélye, hiszen úgy hírlik, hogy a következő edzést már a másodedző vezeti a Sóstói Stadionban. Valami elkezdődhetett!

2015. augusztus 6., csütörtök

Kokain háromszor

Csipes Tamara, Dombvári Bence, Kucsera Gábor. Mindhárom illető kokaint fogyasztott. Valahol, valami szétcsúszott, végletesen elromlott náluk. Legfőképpen a bizalom dőlt össze másodpercek alatt. Aztán a karrier. Jó esetben kapnak két év eltiltást. Ha pedig 2017-ben visszatérnek, soha többé nem lesz már semmi a régi. Kucsera állítólag szóban már elismerte a tettét. Ha pedig elismerte, akkor nincs mentség. Nincs bocsánat soha többé. Akkor már a szurkolás sem az igazi. Kucseráé a harmadik doppingügy a kajak-kenu sportágban egy éven belül. Valamit a szövetségben Fábiánné Rozsnyói Kati nénin kívül senki nem csinál jól. Kati néni ugyanis Dombváriék kirobbant botránya után a csoportjába járó összes versenyzőnek megtiltotta a diszkóban bulizást. Kokaint ugyanis kizárólag egy helyen lehet nagy eséllyel szerezni.

Lepukkant diszkók tömény húgy - és szarszagú klozetjeiben. A sok, önmagát drogos tűvel összeszurkáló, dílernek nevezett állattól lehet elsősorban kokaint venni. Volt már arra példa a sportban, hogy alapvetően sikeres sportoló a bűn útjára lép. Elkezd inni, drogozni mert egy idő után már nem jönnek a sikerek és azt hiszi, hogy ha önti magába a drogot meg a piát, akkor minden frankó lesz és megint jönnek a sikerek. Ilyen, egykor sikeres sportoló Matti Nykänen (ejtsd: nükenen) egykori síugró is. Az úriemberről ma már azt hallani, hogy visszavonulása óta többet ült börtönben, mint ahányszor szabadlábon élt. Az ő sikerkorszakának is vége lett, aztán kezdett elzülleni. Viszont változatlanul nem értem, mi vitte arra Csipest, Dombvárit és Kucserát, hogy kokaint fogyasszon egy bulin.

A kokain ugyanis nem egyszerű vicces cigi (értsd: füves cigi). A kokain a legkeményebb drogok egyike. Onnan már csak egy lépés az, hogy például a "Krokodil" fantázianévre hallgató dizájner drogot kipróbálja valaki. És ezt nem azért állítom, mert bármelyik ilyen szert kipróbáltam volna. Láttam én már drogost képen, ez épp elég elrettentő ahhoz, hogy soha ne próbálkozzak vele... Szóval a Magyar Kajak-kenu Szövetségben szerintem valakik valamit nem csinálnak jól, ha egy éven belül három versenyzőjük bukik le kokainnal a vizeletében, vérében. Egy évvel Rio előtt elérkezett annak az ideje, hogy rendet rakjanak az edzők és a versenyzők soraiban. Mert ha adott esetben valaki az olimpián is lebukik, az a magyar kajak-kenu, sőt az egész magyar sportnak hatalmas presztízsveszteség! Ideje volna a legfrissebb botrányban érintett sportolóknak eldönteni, hogy mit választanak. Lehet mondjuk egy lepukkant klozeton belőni maguknak a napi adag drogot, de akkor ne merészeljék magukat sportolónak nevezni többé! De két év alatt azon is el lehet gondolkodni, hogy visszamennek-e edzeni. Ha igen, fogják be a pofájukat, szegjék le a fejüket és dolgozzanak. Ha nem, akkor fel is út, le is út, kezdjenek el maguknak civil foglalkozást keresni! Ha ezt választják, akkor kezdésnek a vécépucoló szakmát javaslom. Szigorúan minimálbérért!









2015. augusztus 3., hétfő

A kretének logikája

Kiszámoltam: 339 napja nem írtam ide... Hosszú idő! Most megtöröm itt a csendet. Mindenki tudja, aki ez alatt az idő alatt érintkezett velem a virtuális térben, hogy egyrészt időközben elindult Pesten az Új Dagály Uszoda építése, másrészt ehhez kapcsolódóan elindítottam útjára munkahelyemen, a Pécsi HÍrhatárnál egy projektet, amelyet Dagály Projektnek neveztem el. A Dagály Projekt kizárólagos feladata, hogy az építkezésről készült képeket közreadja, ezáltal számolva be a munkálatok állásáról. Azt is tudja mindenki, aki olvasott már ez ügyben tőlem cikket az újságban, hogy soha, semmilyen körülmények között nem írtam le, hogy a projekthez kapcsolódó, "Új Dagály Uszoda" nevű facebook oldalt a Pécsi Hírhatár üzemelteti. Mert ez nem igaz. A kretének, akikről bővebben szó lesz ma, mégis kiforgatták az újságíró szavait, másképp értékelték tetteit. Mert a kreténeket a gondolkodás szinte teljes hiánya jellemzi. Továbbá az elképesztő mértékű rosszindulat, és a névtelenség. Ezek akarják megmenteni azt a Dagály Fürdőt, amely az épülő új uszoda szomszédja. Az a telek pedig, ahol a munkák zajlanak, az állam tulajdona ergo az állam határozza meg, mi történik ott. Itt bukkanunk a kretének újabb attribútumaira.

Élesnek nehezen mondható logikával ugyanis kikövetkeztetik, hogy politizálok, persze burkoltan. Aztán jön az újabb konklúzió: Mivel újságíróként beszámolok arról, hogy a Népfürdő utca 36 szám alatti telek az államé, ezért egy arrogáns Fidesz-bérenc vagyok, aki Gyárfás Tamás gyereke, de Matolcsy Györgyre hasonlít. Bravó, gyerekek! Matematika szöveges feladat ötös! Taps, taps, taps! Nahát! Ezért szüntettem meg a fent említett facebook oldalt is és hoztam létre a Rajtkő Blogot, melynek valószínűleg nem lesz facebook oldala, elkerülendő zseniális logikájú "barátaimat." Egyikük sem ismer fel azonban egy nagyon fontos dolgot, ami miatt örülök annak, hogy ők beszélnek rólam. Ez pedig az, hogy ahányszor hozzászólnak a facebookon, vagy megosztják, esetleg kedvelik a Sporthatár Blog oldalán az új uszodával összefüggő posztokat, mindannyiszor aktivitást generálnak. Ráadásul ha megosztják a kapcsolódó cikkeket, egyre több és több embert ér el a Sporthatár Blog facebook oldala ezáltal. Jelenleg (11:46 perckor) egyébként 7640 elért embernél és 783-as aktivitási számnál (ennyi az aktív ember az oldalon) tartunk. Ezt nevezi az egyik kretén szuper kínosnak az egyik poszt alatt, miközben nem veszi észre, hogy ezzel éppen nekem csinálja a reklámot. Ilyen ezeknek a logikája. Ilyen módon képzelik azt, hogy az Új Dagály Uszoda oldal megszűnésével eltűntem a süllyesztőben meghagyom őket ebben a hitükben. Logikájukról amúgy az is árulkodik, hogy név nélkül adnak más jelentést egy általam írt cikknek, ezzel rágalmazva engem. Nem fordulok bírósághoz, mert közszereplő vagyok és nem érzem feladatomnak ezekkel foglalkozni! Ők se érezzenek az én munkámmal kapcsolatban hasonlót!

2014. augusztus 29., péntek

Frí Penáltíz

Éppen készültem archiválni a nyáron megjelent, foci vb-vel foglalkozó írásaimat, amikor egy nagyon érdekes hírt fedeztem fel. Ennek az előzménye, hogy Kovács Ferenc, a Videoton tiszteletbeli elnöke interjút adott a Nemzeti Sportnak. Feri bácsi ebben a beszélgetésben egyebek mellett a következőket mondja: "A labdarúgók azonban megérzik, ha olyan instruál, aki nem ismeri magas szinten a szakmát, egyébként is, a futballvilág talán ha egy olyan edzőzsenit ismer, aki nem volt számottevő futballista. Ő is portugál, szintén José, de a vezetékneve Mourinho” Nem sokkal az idézett mondatok előtt megjegyzi, hogy Paulo Souza távozása után nem sikerült az edzőváltás, José Gomes pedig "nem ide való ember" volt. Talán nem árulok el nagy titkot és a Videoton szurkolói is egyetértenek velem abban, hogy Feri bácsinak igaza van. Ezzel le is zárhatnánk ezt a témát, ha nem érkezett volna tegnap José Gomestől válasz erre a nyilatkozatra.

Nem venném igénybe a türelmüket azzal, hogy a nyílt levél teljes szövegét betegyem ide, mert szerintem José Gomes nem sok figyelmet érdemel. Tavaszi történet, hogy a Pápa elleni hazai meccs szünetében Tóth Bálint, a vendégek mestere éppen a számukra kijelölt öltözők felé tartott, amikor ordibálást hallott a Videoton öltözőjéből. Az igencsak meglepett Tóth Bálint megkérdezett valakit, aki szintén ott állt ay közelben, hogy mi folyik odabent. Az illető azt válaszolta, hogy José Gomes taktikai eligazítást tart. Már ebből az aprócska történetből is látszik, hogy a Videoton előző edzője finoman szólva sem normális, ebből kifolyólag pedig az edzői pályára is alkalmatlan. De azért osztja itt nekünk az észt, meg tiszteletet követel magának, meg mit tudom én. Arról a José Gomesről beszélgetünk, aki az égvilágon semmit nem ért el a Videotonnal, Kovács Ferenccel ellentétben, utóbbi a második számú európai kupasorozat döntőjéig vezette a csapatot, más kérdés, hogy ott vereséget szenvedett, csak az ezüstéremre futotta. 

Szóval minőségi különbség van a két edző között. Ne vicceljünk már! Egy hazánkban teljesen megbukott portugál senkiházi osztja itt az észt a magyaroknak. Csak azt tudnám, milyen erkölcsi alapon!? Elzavarták innen a fenébe, mert nem tudott mit kezdeni a Vidivel! Nem találok szavakat erre az agresszív viselkedésre. Mielőtt bárki elhamarkodottan igazat adna a nyílt levél írójának, hadd jegyezzem meg, hogy kíváncsi leszek, ki lesz az a Bognár György és Várhídi Péter szellemi magasságába emelkedett következő magyar edző, aki mondjuk Európa Liga döntőbe vezeti bármelyik magyar csapatot. Szóval jobb lenne, ha Gomes inkább ki se nyitná a száját. Ő már itt lejáratta magát teljesen. Csak a reklamálásai maradtak utána Emlékeznek? "Not One, not two but three penalties!" reklamált egy meccs után három, véleménye szerint elmaradt tizenegyest. Amikor Kovács Ferenc megkérdőjelezi José Gomes szakmai felkészültségét, elsősorban a fent említett két kis botrányos epizódra gondol. Nem érdemes tehát reklamálni a portugál mesternek, mert eredményei okán köztiszteletben álló magyar kollégájának tökéletesen igaza van!











2014. június 14., szombat

Vicente A Bohóc

Tegnap lejárt egy játékrendszer ideje. Az ide teszem, oda tolom játék már nem működik a fociban. Ez feketén-fehéren bebizonyosodott. No meg az is, hogy Wilmar Roldán játékvezető nem fog a döntőn dirigálni, Nisimurához hasonlóan. A Mexikó-Kamerun meccsen ugyanis az ő csapata nem adott meg két szabályos gólt. Ott a csapatok görcsösen kezdtek, az is nehezítette a dolgukat, hogy szakadt az eső az egész meccsen, ez pedig labdakezelési problémákhoz vezetett. Kamerunnak voltak ugyan felvillanásai, ám a csapat támadójátéka impotens, védekezésben időnként fejetlenül szaladgáltak összevissza, az utolsó negyed órában pedig időnként olyan érzésem volt, mintha beletörődtek volna a kameruniak a vereségbe. Velük ellentétben Mexikó támadásaiban sok potenciált láttam, ha a befejezésekre tudna egy kicsit koncentrálni a csapat, akkor a horvátokat és a brazilokat egyaránt megszorongathatja. 

A spanyol-holland meccsen Diego Costát nem fogadta szívesen a brazil közönség, ennek ellenére veszélyesen játszott, ehhez kellettek egyébként a holland védelmi hibák az első percekben. A brazil születésű csatár játékát jól példázza az összehozott tizenegyes, amit Alonso értékesített ugyan a 26. percben, de ezzel nagyjából ki is múlt a támadójáték spanyol oldalon. A hollandok viszont ébresztőt fújtak, egyenlítettek, a gólt megelőző kapustevékenységet nem igazán értem. Minek jött ki Casillas a kapujából? Arra számított, hogy Van Persie leveszi majd a labdát? Minden bizonnyal igen, ugyanakkor az, hogy mozdulatlanná dermedve figyelte, ahogy behullik a labda a kapujába, sok mindent elárult a későbbi történésekről. A hollandok a második félidőben stabilizálták magukat hátul, a támadójátékot pedig igen egyszerűen oldották meg. Hátulról ugratták ki hosszú passzokkal az elöl lévő támadó középpályásokat, elsősorban Robbent, aki a helyzetei többségét gólra váltotta. Nem volt tilitoli, egyszerűen, akár egy egyenes, megoldották a spanyolok legyőzését, akik közül Gerard Piqué, Sergio Ramos és Casillas totális csődöt mondtak tegnap este! Azzal, hogy Vicente del Bosque a meghatározó játékosok posztjain nem frissített a vb előtt és ugyanazt a játékot erőlteti évek óta, saját magából és a spanyol fociból csinál bohócot! Nem kéne váltani, mester? 

 Az Ausztrália-Chile találkozón bejött a papírforma!. A chileiek rúgtak gyorsan két gólt, aztán visszaálltak, mert azt gondolták, hogy a meccs már zsebben van. Meg lehet érteni őket, ugyanakkor ez a hozzáállás nem éppen célravezető a hollandok és a spanyolok ellen. Ausztrália csapata kihozta magából a maximumot, rajtuk rettentően érződik, hogy úgynevezett egyemberes csapat, sok rúgták fel a labdát Tim Cahillnek, aki megpróbált vele valamit kezdeni, ez a taktika azonban csak egy gólra volt elég, a végére ráadásul kaptak még egyet, ez pedig el is döntötte a meccs sorsát. Nagyon valószínű, hogy ezzel meg is van az első kieső, hiszen a papírforma szerint a holland-spanyol duónak be kell gyűjtenie a három pontot! Hát majd meglátjuk! Szerdán minden tekintetben okosabbak leszünk!

 Kíváncsi a június 13-án írt két tudósításra? A Spanyolország-Hollandia meccs írásos összefoglalóját itt találja!

Az Ausztrália-Chile találkozó tudósításáért kattintson ide!




2014. június 13., péntek

Izzadtak a brazilok

Bizony! Tegnap megszenvedtek a győzelemért a hazaiak a nyitómeccsen. Nem kezdődött számukra jól a találkozó, ellenben a horvátok bátor támadójátékkal és kreatív focival lepték meg a világot. Ez tizenegy perc játék után érett (ön)góllá, bár ehhez ugye az is kellett, hogy Jelavic picit beleérjen a labdába. Szerintem legalábbis beleért, így került az Marcelo elé, aki eltévesztve a házszámot, a saját kapujába tolta a labdát. Ezután felébredtek a brazilok, agresszív labdaszerzésre törekedtek, ennek pedig meglett az eredménye, egy ilyen szituációt követően a 29. percben megkapta a labdát Neymar, aki egyébként szabadon mozoghatott a pályán, míg le nem cserélték, és a Barcelona csatára középre vitte a labdát, majd messziről a bal alsóba lőtt, meglett az egyenlítés! Érthetetlen módon a pálya közepéről behúzódtak a horvát védők a tizenhatoson belülre, zónavédekezést választottak, ez pedig egy brazil csatársor ellen óriási hibának számít, azonnal büntettek is a hazaiak. 1:1-gyel mehettek tehát szünetre a felek úgy, hogy a brazilok az utolsó negyed órában óriási nyomást gyakoroltak a vendégek kapujára. 

A második félidőben 25 percig csak a cserék jelentettek eseményt, jött Brozovic Kovacic helyére, aztán Hernanes is beállt Paulinho helyett, ekkor Scolari mester húzott egy olyat, hogy a két szélen felcserélte Hulkot és Oscrart, Neymart pedig beküldte középre Fred mellé, így már ők rohamozták a kaput. 68 perc elteltével Hulk is leült a padra, Bernard folytatta helyette. Két perccel később pedig a játékvezető elkövetett egy hibát, mely a meccs kimenetelét nagymértékben befolyásolta. Neymar kapott labdát a tizenhatoson belül, megpróbált kapura fordulni és egyszerűen elesett a védője mellett, aki nem bántotta, Juicsi Nisimura mégis befújta a büntetőt, amit Neymar értékesített, vezettek tehát a brazilok. Az utolsó negyed órában a horvátok egyrészt elvesztették az önbizalmukat, másrészt fejben összeomlottak, Scolari pedig kihasználva az utolsó cserelehetőséget, Neymar helyére Ramirest küldve, stabilizálta a középpályát. Nem sokkal később a fáradt Corluka labdát vesztett a középpályán, Oscar ezzel meglódult, majd a tizenhatos vonaláról gólt szerezve eldöntötte a meccset, melyet a bírói hiba is befolyásolt. Kialakult tehát a 3:1-es végeredmény. a braziloknak elsősorban a jó értelemben vett agresszivitásban kell fejlődniük, horvátok pedig, ha ezt a játékot produkálják, könnyedén verhetik Mexikót és Kamerunt is, amennyiben elbírják a rájuk nehezedő pszichikai nyomást. Nyitánynak egyébként ez a meccs tökéletes volt, leszámítva a bírói hibát. Folytatás este, három mérkőzéssel!

A meccsről írt tudósításért kattintson ide!








 

2014. június 8., vasárnap

Paradicsommadár

Legelőször is rögzítsük a tényt: Férfi kézilabda vb-selejtezőn Magyarország 25:22-re legyőzte Szlovénia csapatát. Izgalmas, jó hangulatú meccs volt, a kézilabda valódi ünnepe. Ebbe rondított bele az RTL Klub, amikor 40 másodperccel a vége előtt a találkozó kommentátora, Léderer Ákos beleböfögte az éterbe, hogy a maga részéről elköszön a nézőktől és köszöni, hogy 16 évig közvetíthetett kézilabdát az RTL Klubon. Ezek a rideg tények. 40 másodperccel a vége előtt a csatorna seggfej műsorszerkesztője úgy gondolta, hogy mivel az emberek olthatatlan vágyat éreznek aziránt, hogy végre megtudják a hatos lottó nyerőszámait, ezért megszakítanak a fent említett időpontban egy amúgy szenzációs meccset. 

Most érkezett el az idő, hogy elővegyük azt a bizonyos viccet a nyuszikáról, aki az erdőben lépten-nyomon különleges lényekkel találkozik. Nos lássuk: Nyuszika sétált az erdőben, és egyszer csak találkozott egy addig sosem látott lénnyel. Illendően köszöntötte: „Szervusz! Én vagyok a nyuszika, hát te ki vagy…?, „Én vagyok a farkaskutya…” „Farkaskutya…? Az meg hogy lehet…?”, „Édesanyám farkas volt, édesapám kutya, én lettem a farkaskutya…” A nyuszika illedelmesen elköszönt, és ment tovább. Egyszer csak találkozott egy másik lénnyel. „Szervusz! Én vagyok a nyuszika, hát te ki vagy…?”, „Én vagyok az öszvér…” „Öszvér? Hát az hogy lehet…?”, „Édesapám ló volt, édesanyám szamár, és én öszvér lettem.” A nyuszika kicsit még csodálkozott, de azért csak elindult tovább. És akkor találkozott egy egészen, igazán különös, különleges lénnyel. „Szervusz! Én vagyok a nyuszika, hát te ki vagy…?” „Én vagyok a paradicsommadár…” „Aha, értem… – mondta a nyuszika. – Tudod mit? Akkor te menj az anyádba!” Igen, az RTL Klub ezzel a lépéssel magát tette a magyar média paradicsommadarává. Ez a tévéadó lett az állat, akit a nyuszika, vagyis inkább esetünkben a néző elküld az anyjába, és mindezt joggal teszi. Nem ez az első eset, amikor cikkem tárgya óriási sportújságírói szakmai hibát követ el. Már Vitray Tamás is megjegyezte róluk, hogy rettentő gyenge színvonalon közvetítenek sporteseményt, emlékezzünk csak a nyolc évvel ezelőtti, németországi világbajnokságra! 

Azt az eseményt teljes egészében az RTL Klub kapta, tudomásom szerint akkor fordult elő a magyar sportújságírás történetében először, hogy kollégákat haza kellett hívni egy súlyos baki után. Történt ugyanis, hogy a német válogatott egyik meccsén, amikor a stadion díszpáholyát mutatták, a magyar kommentátor összekeverte az ott helyet foglaló Angela Merkelt az egyik miniszterével, aki a kancellár asszony társaságában tekintette meg a mérkőzést. Vitray szerint egyébként akkor kizárólag Hajdú B. István végzett kitűnő munkát, a többiekről szó szerint azt mondta: "Nem tekintem őket a kollégáimnak!" Száz szónak is egy a vége, az, hogy 40 másodperccel a vége előtt befejezik egy kézilabda meccs közvetítését, példátlan és felháborító eset a magyar sportújságírás történetében. Végezetül csak annyit: ezek után már én is kifejezetten támogatom a reklámadó ötletét! Ne csodálkozzon az RTL Klub, ha a következő hetekben az ügyfélszolgálat felháborodott telefonok millióit kapja majd. Sőt, tovább megyek, a reklámadón se csodálkozzon! Mert a legteljesebb mértékben megérdemlik! Gyalázat, a sportrajongók pofán köpése volt, ami ma délután 16 óra 15 perc táján történt! Ez soha többet nem ismétlődhet meg! Jó hír, hogy már nem is fog, ez volt az utolsó kézilabda meccs amit közvetítettek, az elkövetkező tíz évre ez az állítás mindenképpen igaz. Folytatás jövő vasárnap este fél hatkor a Sport TV-n. Hajrá Magyarok! Hajrá Magyar Kézilabda!